Hazafelé indultunk a Gombás-kúriából, de még volt időnk – nosza, béreljünk egy kis vitorlást pár órára. Mondjuk egy kalózt, hogy az élvezet teljes legyen. A füredi kikötőkben sajnos túl nagy hajókat kínáltak kb. 30e Ft-ért két órára. Ráadásul kapitánnyal együtt. Ez nem a mi műfajunk, úgyhogy…Kenesén is benéztünk a kikötőkbe és végül az Akarattya felőli legutolsó helyen mondták azt, hogy ha ott is alszunk, akkor bérelhetünk Kalózt. Ezaz! Jövő héten jövünk! De mi ez a hely egyáltalán, hol vagyunk? Mindegy, ha jövünk kiderül. Le is mentünk pénteken, jó korán el tudtunk indulni munka után, úgyhogy még izzasztó melegben érkeztünk Kenesére.
A kissé fennhéjázó hangzású Balatonfői Yacht Club valójában kellemes helynek bizonyult. A szobánk igényes, tiszta volt, a Balatonra nézett. A Kikötőmester normális volt, segített vízretenni a kalózt, a bérlése 3000 Ft/óra. Érdekes érzés volt az, hogy a kikötőben a helyben vitorláshelyet bérlő családok, csapatok uralták a terepet, mégis vendégként is jól éreztük magunkat. Az étterem… Este mindketten kiváló étket kaptunk, másnap délben sajna mindketten otthagytuk a koszt felét. A szálláshely pinceszintjén a szokásos szolgáltatások: szauna, pezsgőfürdő, konditerem. Kicsit hideg hangulatúra sikerült, de lehet, hogy csak azért éreztem így, mert amikor szaunázni mentem, az egész szakaszban én voltam egyedül… A személyzet mindvégig kedves és segítőkész volt. A vitorlázás pedig… Hát kérem ezzel a kicsi kalózzal mindent lehet! Izmos szél fújt mindkét napon, bár főleg a pénteki volt finom… A végére még a Kedves is élvezte, bár a kormányrudat sehogyan sem tudtam rábízni…
